Akváriumok Olimpiája II.

Gyönyörű részletgazdagság, saccolhatatlan méret

Ahogy ígértem, az arány további értelmezésével, illetve alkalmazásával folytatom a második részt.

Ha már ismerjük az aranymetszés és a háromszög szabályait, akkor nagyon fontos, hogy az adott akváriumhoz arányos berendezést válasszunk, ami nem csupán a növények méretére, struktúrájára vonatkozik, hanem egyéb dekorációs elemekre is, mint pl. a kövekre, fákra, stb.

Az akvakertészetet nano akváriummal kezdtem. Sikerült mindig nagyon szép, tetszetős növényeket választani, de valahogy egy idő után mindig dőlt a korábbi elképzelés. Ez abból adódott, hogy nem voltam tisztában azzal, hogy az általam választott zöldségek mennyire nőnek meg, mennyi helyet fogna elfoglalni mire kifejlődnek. Így mindig volt egy pont, mikor nagyon szép volt az összhatás, de a kifejlődések után eltűntek az arányok, egy tégla alakú dzsungellé változott az alkotás. Hiába választottam meg odafigyelve a fákat, köveket, ha azok teljesen elvesztek a dzsungel rejtekében.

Az arányok még rendben vannak, az összkép elfogadható

A növények egészségesek, de az eredeti koncepció már a múlté

 

Ekkor megtanultam, hogy egy kisebb méretű akváriumnál sokkal finomabb elemekkel kell operálnom, főleg lassan növő, apró levelekkel rendelkező flórát kell választanom. A kis akváriumomat háromszor rendeztem át, mire az utolsó alkalomra nagyjából kialakult, hogy mi is illik ilyen paraméterek közé.

 

Az üveg a régi, de a berendezés már új és arányos


Kifejtettem, hogy mit érünk el azzal, ha túl nagy növényeket választunk, hát nem sok jót. De van a másik véglet is, mikor az adott tank méretéhez képes, jóval alább méretezzük a berendezést.

Manapság sokszor lehet olyan akváriumokat látni, melyek jóval nagyobbnak hatnak, mint amekkorák valójában. Ezzel a technikával elképesztő optikai hatást lehet elérni, amit a különleges részletgazdagság is jellemez (lásd első kép). Teljesen logikus, mert ha apróbbak a növények jóval több lehetőség nyílik azok elhelyezésére, illetve variálhatóságára, nem is beszélve arról, hogy jóval több fajt lehet alkalmazni egyszerre. Sajnos idáig még nem jutottam el, de a legközelebbi setup-nál erre különösen nagy figyelmet szeretnék fordítani.

Ehhez a témához szorosan kapcsolódik az állatok kiválasztása is. A látványnál nagyon nem mindegy, hogy milyen állatokat, mennyit és legfőbbként mekkorákat választunk. A milyenségbe és a mennyiségbe most nem mennék bele, ezek a szabályok már ezerszer le lettek írva, de a méret jelen esetben nagyon is számít. Egyszerű szabály kicsit lesarkosítva, kis akváriumba kis halat, nagy akváriumba nagy halat kel tenni.
Például ma már szerintem teljesen elfogadott a „nano” hal kifejezés. Ezek alig pár centire növő fajok, melyeket kifejezetten nano akváriumoknál lehet alkalmazni. Sokban hozzájárulnak a pár sorral feljebb leírt optikai hatáshoz miszerint, jóval nagyobbnak hat az akvárium, mint az valójában.

Kanyarodjunk vissza ismét a berendezéshez. Az arány összes fogalmával tisztában vagyunk, ennek függvényébe kiválasztottunk a köveinket, fáinkat, növényeinket, indulhat a berendezés.
Első körben bekerülnek az aljzatok. Ezt a legtöbb esetben úgy kell elhelyezni, hogy a hátlaptól a front üveg felé meredeken lejtsen. A döntést valóban lehet bátran meredekre készíteni, mert idővel úgyis lejjebb rendeződik az aljzat és ezek után is maradjon elég lejtés. A lejtő jelentőségét már korábbi postomban már leírtam, de pár szót azért ide is leírok. Van ennek egyszer egy higiéniai szempontja. A szennyeződés (mulm) a gravitáció hatására a lejtő aljában gyűlik össze, melyet adott esetben könnyen eltávolíthatunk.
De ami a cikk szempontjából sokkal fontosabb, hogy a döntés és az így elhelyezett elemek is hozzá járulnak a térhatás hangsúlyához, sokkal jobb látványt lehet elérni. Gyakorlatilag nem tűnek el egymás mögött a látványelemek, mindegyikből kapunk egy kis részletet.

Ami nagyon fontos a berendezés folyamatában és a végső eredményre is nagy hatással van, azok a fókuszpontok kialakítása, elhelyezése. Ezek olyan pontok, melyek egy bizonyos sorrendbe vonják magukra a szemlélődő figyelmét. Az elsődleges fókuszpont az, amit a legelőször vesz észre az ember, mikor ránéz az akváriumra. Ennek a pontnak kell lennie a legfeltűnőbbnek, szerencsés esetben a legszebbnek. Ezt el lehet érni egy látványos sziklaformával, vagy egy szép fa különleges részletével, vagy akár egy látványos növény együttessel, vagy ezek kombinálásával.
Fontos a másodlagos fókusz pont is, amit hasonlóan lehet kiemelni, de mindenképp alá kell rendelni az elsődlegesnek. Lehetnek még további pontok, de a cél az, hogy egy általunk meghatározott sorrendben kezdjen el kalandozni a figyelmünk és ez a lehető legtovább tartson. Minden kis részleten elidőzzön a figyelem, minden kis részlet a maga dominanciájával szórakoztassa a nézőt.

Elsődleges, másodlagos és egy harmadlagos fókuszpont


Még nagyon sok szempontról lehetne írni, mint pl. a növények méretei szerinti elhelyezésről, vagy az akvárium különböző pontjai között lévő harmóniáról, az összhatás sikeréről, de úgy gondolom, hogy a meghatározó szempontokat, az irányvonalat leírtam, amin már el lehet indulni. A tudás fejlesztéséhez és a leírtak kiegészítéséhez nem kell más, mint sok tanulás, próbálgatás, tapasztalatgyűjtés és a siker garantált lesz.
Ha már úgy gondoljuk, hogy szépet alkottunk és ebben a közvetlen környezetünk is megerősített, nincs más hátra, mint elindítani alkotásunkat egy versenyen, hogy a lehető legobjektívebb képet kapjuk teljesítményünkről.

A folytatásban betekintést szeretnék nyújtani az akvakertész (aquascaping) versenyek világába, érdekességeibe, ezzel a témával kapcsolatos gondolataimba, szóval mindenbe, ami jellemzi ezt a különleges megmérettetési formát.