2010. március 7., vasárnap

Nano akvakertészet Levinen módra 1.

Épp a napokban gondolkodtam azon, hogy milyen új cikkel is állhatnék olvasóim elé. Ha az ember nem szeretne ismételni, olyanokat írni melyeket közeli oldalak már publikáltak, akkor nincs is olyan könnyű dolga. Miből is tudunk könnyedén ihletet meríteni? Hát persze, a saját tapasztalatainkból!

Ez a témakör talán a leghálásabb, mert valódi élményeken alapul és így nyugodt szívvel ajánlható. Bár a leírtak nagy részét a korábbi postjaimból össze lehet ollózni, de úgy gondoltam, hogy a frissen idelátogatóknak is jól jöhet, ha a lényegi rész össze van szedve egy helyen. Azért törekedtem, törekedek olyan információkat is közzétenni, melyek a régi látogatóimnak is érdekesek lehetnek, illetve a leírtakat a későbbiekben kamatoztatni is tudják. Meg szeretném osztani az emberekkel azt, amiben talán a legnagyobb tapasztalatot gyűjtöttem, ez pedig a nano növényes akvarisztika. Megpróbálom a lehető legnagyobb részletességgel leírni az akvárium indításához, fenntartásához szükséges tudnivalókat, a felhasznált anyagokra és eszközökre is kitérve.

Három részben foglalom össze ezt a témakört:

1. rész: Az akvárium és a technika

2. rész: A hardscape kialakítása, felhasznált anyagok

3. rész: Élővilág és a fenntartás eszközei.

1. Az akvárium és a technika

Akvárium

ADA 5

Szépen kivitelezett akvárium magyar kézből

Én nano méretnek tekintem a 10-40 literesig terjedő akváriumokat. A 10 litert általában nem ajánlom, mert kezelhetősége igen körülményes és még a lassú növésű növények is túl gyorsan benövik. Lehet szerencsés választás volt, de az általam beüzemelt 25 literes méretet már ideálisnak mondható.

Két dolog, ami nagyon fontos: Próbáljunk meg inkább mélyebb akváriumot választani, mint magasat. A mélység nagy segítséget ad a 3 dimenziós hatás elérésében, nagyobb mozgásteret biztosít a különböző növények, kiegészítő elemek esztétikus elrendezéséhez. Leegyszerűsítve, ha a magasság megegyezik a mélységgel, akkor már jók vagyunk. Nálam a 40x25x25 teljesen megfelelőnek bizonyul.

Fontos, hogy ne legyenek merevítők. Ez a kis akváriumoknál nem is szükséges, e nélkül is megfelelően stabilak maradnak. A merevítők nagyban megnehezítik az algák üvegről való letakarítását, adott esetben a diffúzor elhelyezését, illetve a növényekhez használt eszközök normális használatát. Ilyenkor gondolkodok el azon, hogy még hány féle csipeszt, illetve ollót kellene vásárolnom, hogy az adott helyzetben is könnyen meg tudjam oldani a beavatkozást, de erre majd a későbbiekben térek vissza. Sajnos én egy régi akváriumomat használom erre a célra, így a merevítők hátrányáról sokat tudnék mesélni.

Maga az üveg típusának én nem tulajdonítok túl nagy jelentőséget, legyen minőségi, szép munka, melyre a magyar mesterek munkája is tökéletesen megfelelő. Az akvárium csak egy eszköz, hogy a valódi szépséget, amit létrehozunk, tálalni tudjuk.

Szűrő

szűrő

Szűrők :o)

Nos, jó pár szűrésmód létezik, de én ekkora akváriumoknál főleg a külsőszűrőket ajánlom. A külsőszűrő képes csak megfelelő mechanikai, biológiai, esetlegesen kémiai szűrést együttesen produkálni. Amellett, hogy talán a legcsendesebb megoldás, az alkatrészek minimálisan rontják az összképet, illetve nem veszik el az értékes területet.

A külső szűrő lelke a biológiai töltet. Ez végzi az ammónia lebontását, mely először nitritté, majd az élővilágra már nem káros, nitráttá alakul át. Erre a célra nagyon sokféle anyagot lehet használni, de véleményem szerint a kerámia gyűrűk tökéletesen megfelelnek még akkor is, ha azokat nem a nagynevű gyártók készítették - Itt jegyezném meg, hogy a „kedvenc” témám mikor a különböző fórumokon a bio-töltetek túlmisztifikálásáról lehet oldalakon keresztül olvasni-. Ha a gyűrűk megfelelően porózusak, akkor megfelelő méretű baktériumtelepek fognak kialakulni. Lehet vitatkozni a felületek kiterített képének összehasonlításáról, de úgy gondolom, hogy ezzel nem kell ennyire sarkosan foglalkozni.

A mechanikai szűrőközegekre most nem szeretnék kitérni, mert ez még egy kezdőnek is hamar egyértelművé válik. Ami érdekesebb, az a manapság annyit emlegetett, úgymond divatos téma, az aktív szén. Az aktív szén végzi a kémiai szűrést. A klasszikus felhasználási területe a gyógyszeres kezelések utáni maradékanyagok eltávolítása. Kiszedi a vízből a különböző színező anyagokat, kémiai vegyületeket, adott esetben a hasznos elemeket és még sorolhatnám. Én úgy gondolom, hogy használatára csak is a klasszikus értelemben van szükség. Egy növényes akváriumnál relatív sűrű vízcserék egyáltalán nem indokolják a huzamos használatát. Az élővilágnak is sokkal fontosabb egy egészséges, érett víz, mint egy klinikai tisztaságú steril közeg.

Külföldi akváriumoknál gyakran lehet látni akasztós szűrőt. Ezek egyébként megfelelnek a célnak. annak ellenére, hogy biológiai töltettel nagyon szerényen lehet megtölteni őket. A nano akváriumoknál kifejezetten ajánlott a gyakori vízcsere (én kétnaponta szoktam), így az amúgy se túltelepített akváriumban nem tud kialakulni kimutatható szintű ammónia, így a biológiai szűrés ily módon elhagyható (azért lebontó baktériumok talajban is megtalálhatóak). De ez a nélkülözés csak is a sűrű vízcserék esetén használható.

Timo Wünsche

2008-as AGA versenyről Timo nanoja akasztós szűrővel üzemel

Filipe Oliveira

Filipe Oliveira is használ akasztós szűrőt

Visszatérve a legfőbb javaslatomra, a külsőszűrőben elhelyezett biológiai közeg ammónia lebontó képességének köszönhető, hogy a vízcserék között eltelt időt meg lehet szép folyamatosan növelni. (Kétnaponkénti vízcseréket, heti rendszerességre lehet növelni)

A szűrő vízforgató képessége szempontjából, ekkora akváriumoknál a 10x-es körüli már megfelelő, nem csinál a halak számára túl nagy áramlást, de már bőven elég a víz tisztán tartásához. Az én példám a 25 literes akváriumnál az Eheim 2211-es (300L/H), tökéletesen meg vagyok elégedve a teljesítményével és természetesen a konstrukcióval is.

Eheim 2211

Eheim 2211-es szűrők Amano műhelyében

Az akváriumba a megszűrt vizet a vízszint alá pár centivel elhelyezett esőztető juttatja vissza. Ez talán az egyik legjobb megoldás. Egyenletes áramlást biztosit az akvárium minden részén, ezzel hozzájárulva az ideális szűréshez és nem utolsó sorban, segít a Co2 egyenletes eloszlásában.

Világítás

lighting

A világítás az akvárium egyik legfontosabb része. Megfelelő fény nélkül aligha tudnánk szép, üde, egészségtől kicsattanó növényeket nevelni. A világítás típusában is sok lehetőségünk van, de összességében elmondhatjuk, hogy a fény spektruma és erőssége határozza meg az alkalmazhatóságot. Tapasztalatok alapján a növényeknek a legmegfelelőbb a napfényt utánzó fényforrás, melyeknek 6500K körüli alakul a színhőmérséklete. Én power compakt T5 csövet használok, és úgy gondolom, hogy ekkora akváriumoknál talán az egyik legmegfelelőbb. Növényes akváriumoknál általánosságban 1W/L-el kel számolni, így nálam a 24W ideálisnak mondható. A fény elégségét nagyon sok tényező befolyásolja, a víz felszínétől való távolság, van-e takaró üveg, vagy akár a víz színe, de ha az általános ajánlást vesszük figyelembe, akkor biztosan elég az literenkénti 1W. Maga az armatúra lehet gyári, vagy akár házilag készített (DIY). Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést elsősorban a pénztárcánk vastagsága dönti el, de azt leszögezhetjük, hogy az élővilág nem válogat ilyen szempontból. Az enyém a házilag lett összerakva és teljesen jól muzsikál.

Széndioxid adagolás

Új kép 11

A technikák sorát folytatva, elérkeztünk talán az egyik legérdekesebb részhez, a Co2 adagoláshoz. Relatív sok lehetőség áll rendelkezésre ezen a területen, de ha megbízható, biztonságos, jól kezelhető megoldást szeretnénk, akkor csak is a magasnyomású automatizált rendszerben gondolkodhatunk. Korábban próbálkoztam a már jól ismert élesztős szisztémával, több-kevesebb sikerrel, de túl nagy és folyamatos odafigyelést igényelt.

A tapasztalatok és az információk alapján a legjobb, ha a rendszer sarkalatos részeit akvarisztikai cégek által gyártott termékekből állítjuk össze. Itt elsősorban a nyomáscsökkentőre, tűszelepre, ill. a mágnesszelepre gondolok. Ahol esetleg ez a kötödés nem annyira fontos, az a Co2 palack. Én erre a célra hegesztés technikai termékeket használok, ezekből is 2 db 2kg-at. Egy palack legalább 6-7 hónapra elég a nanohoz, így egy bő évig nem is kell a töltéssel foglakoznom.

A gáz ideális beoldására több lehetőség közül választhatunk, de ekkora literszámnál tökéletesen megfelelő az üveg/kerámia diffúzor. Természetesen ezekből is a nano méretet kell választani és praktikusan kettőt. Ha az egyik elkoszolódik, vagy netalán eltörne, akkor azonnal beiktathatjuk az aranytartalékot.

Már sok helyen leírták, hogy milyen részekből áll a rendszer, de ha már összefoglalok, akkor ezt se akartam kihagyni. A rendszer nélkülözhetetlen része a palack. Feltöltött állapotban 50-65 bár nyomáson van. 50 bár alatt a nyomás drasztikus csökkenésbe kezd (cseppfolyós állapotból légneművé válik) és a hamar ki is merül. A látványos fogyás kezdetekor már érdemes erősen a palack cseréjén gondolkodni. A következő lépcső a nyomás csökkentő, mely gyakran egybe van építve a tűszeleppel. A nyomás csökkentő, ahogy a nevében is benne van, a megfelelő szintre redukálja a gáz nyomását (kb. 0,5 bar) és az ehhez csatlakozó tűszeleppel tovább finomítjuk a kiáramló mennyiséget. Ezt követi a co2 csövön a mágnesszelep. Ezzel és persze egy időkapcsoló segítségével tudjuk automatizálni a rendszer be illetve ki kapcsolását. A gáz adagolására csak is a növények fotószíntetizációs időszakában van szükség, azaz nappal. Reggel érdemes a bekapcsolását a napkeltéhez igazítani, a lekapcsolás lámpaoltás előtt egy órával ajánlott. A tűszeleppel finomított co2 mennyiségét buborék számlálóval mérhetjük. Ezzel kapcsolatban is van egy érdekes észrevételem. Nem ritkán futok bele abba a kérdésbe, hogy „te mennyi buborékot engedsz az akváriumodba”? Ennek a válasznak látom a legkevésbé értelmét. Annyi dologtól függ, hogy az adott tankba mennyi Co2-re van szűkség, hogy még végigsorolni is nehéz lenne. Függ az áramlás egyenletességétől, a víz felszín mozgásának intenzitásától, a számlálótól és így tovább. Általánosságban annyit elmondhatunk, ha egy bubi/sec-et állítunk be, nagy baj nem történhet. Ez a szám a kiindulási alap, ehhez képest kell belőni a számunkra szükségese mennyiséget. A csövön a következő állomás a visszacsapó szelep, ami megakadályozza, hogy a víz vissza follyon a gázadagoló rendszerbe. A felszerelés utolsó darabja, ami a Co2 adagolás szimbólumai is egyben, az üvegből készült, kerámia membránnal ellátott diffúzor. A az eszköznél nagyon sokat számít a minősége. Fontos, hogy a lehető legfinomabban porlasszon, hogy a beoldás is a lehető leghatékonyabb legyen. Még említésre méltó a dropchecker, mely folyamatosan monitorozza a Co2 szintet. A legszebb kivitel üvegből készül, melyben egy reagenssel kevert víz (4dkh) elszíneződése mutatja az állapotot. Az alapból az elegy kék színű, de a folyamatos adagolás hatására szépen átfordul zöldbe és nagyjából a lime zöld tartományában mondhatjuk, hogy megfelelő.

Fűtés

fűtés

Nos, én nem használok fűtést, mert a szoba hőmérsékletén az akvárium vize mindig 21-23 fok között van. Ez a hőfok szinte az összes élőlénynek megfelelő. Ha valakinek szüksége van fűtésre, akkor mindenképp a külsőszűrő kifolyó ágára csatlakoztatható külső fűtőt ajánlom. Bár én nem használtam még, de sok jót lehet róluk olvasni és persze a nagy előnye, hogy az akváriumból se foglal hasznos helyet, illetve nem rontja az összképet. Sokan az vallják, hogy a hőmérsékletnek mindig állandónak kell lennie. Ez természetesen nem baj, de észrevételem szerint, illetve a logikus következtetés eredményeként pár fokos hőingadozás nem jelent veszélyt az élővilágra. Ha jobban belegondolunk, a természetben is jelen van ez a fajta változás, gondoljunk csak bele a nappal és az éjszaka közötti különbségre, vagy akár egy kiadós zápor hatására. Nálam ez az ingadozás 2-3 fok.

Folyt köv…………..

27 megjegyzés:

Peti44 írta...

Nagyon jó, hasznos és érdekes bejegyzés. Az ilyeneket szeretem! :)

inadsz_Dani írta...

Tényleg érdekes kis post lett. Már régen postoltál de ezzel el lett nézve :P ;)

Levinen írta...

Köszi Skacok!

A folytatás talán még érdekesebb lesz (remélem), már kész az alapja. :o)

Rain írta...

Olvasmányos, emellett információ gazdag post. Várom a folytatást!

Levinen írta...

Köszönöm Rain!
Kicsit volt egy olyan érzésem, hogy egy lerágott csontot tálalok, de megpróbáltam egy kicsit feljavítani, egy kis velőt hozzáadni :o). Még nem nagyon találkoztam nanos aki összefoglalással, így a kezdők is, egy olvasmányban kapnak képet az egész témáról. Remélem a folytatás is tetszeni fog!

Levinen

Zsotyi írta...

Gratu a posthoz,élvezettel olvastam.Átgondolt,reális (magyar)ember közeli...:-)

warrior71 írta...

Na végre! Hosszú hallgatás után ismét egy remek post! Gratulálok ;)

Scooby írta...

Hali !

Már csak azért sem lerágott csont mert sokan most kezdenek bele vagy csak forralják magukban a gondolatot (mint én :)) és a többi oldalon elég szétszórtan van az információ, ha a többi is ilyen remek összeszedett lesz és lesz a végén valami mit hol érdemes venni gyűjtemény arra meg már nem is vagyok méltó :)

Levinen írta...

Köszi Srácok!
Zsotyi! Értem (" ") mire gondoltál. :o)
War! A folytatás se lesz rosszabb, ezt én garantálom.
Scooby! Jó tippet adtál a befejezéshez, így erről is fogsz olvasni! ;)

Bánki Ádám írta...

A cikkben az tetszik, hogy most először fordult meg a fejemben egy nano indítása.

Levinen, a CO2 rendszer kb mennyibe fáj egy nanóhoz?

más: ugye nem fogsz 2 naponta vegyészkedni és vizet cserélni?

gratula az íráshoz!

Üdv
Copfy

Névtelen írta...

ez miért cserélte ki a nevemet Ádám-ra, mikor ő a fiam, én meg Zsolt, no mind1. Biztos indentitászavart okozott a gmail fiókos azonosításom :--)

Copfy

Levinen írta...

Köszi Ádám (vagy, és) Zsolt! :o)

Hogy mennyibe kerül egy Co2 rendszer? Hát ez jó kérdés. Ez attól is függ, hogy honnan sikerül megvenned. Én 1,5 éve legolcsóbban az Ebay-ről tudtam ilyen kütyüket beszerezni, de már itthon is nagy a választék, számolni kell. Egyébként a nanohoz is pont annyiba kerül a szett mint egy nagy akihoz. :o)
A vegyészkedés alatt sajnos nem tudom mit értesz, de a vízcseréket nagyjából 2 naponta csinálom. 8 liter vizet leszívni és visszatölteni nem olyan vészes.
Van, hogy 4-5 nap is kimarad, de nem lépnek fel nagyobb problémák.

üdv
Levinen

Névtelen írta...

Szia.
Először is gratulálok , sikerült véglegesen meggyőznöd egy nano aki indításában:)
Én 20 literben gondolkozom és arra lennék kíváncsi hogy Co2 nélkül is lehet e üzemeltetni egy szinte csak mohafélékkel teli akit?
És mi a véleményed a gyári teljesen felszerelt kerekítettsarkú nanókról, érdemes lenne befektetni egy olyanba?
Válaszodat előre is köszönöm:)
Üdv:Viktor

Levinen írta...

Szia Viktor

Megfelelő növény választással lehet szép nano akváriumot működtetni. A mohák co2 nélkül is fejlődnek, max. nem olyan látványosan. Használd a mohákat, ne világíts túl erősen és szép eredményt fogsz elérni. A sűrű vízcseréket mindenképp tartanod kellene, és egy garni kolónia is jól jöhet. Egy nem túlpörgetett elgondolásnak az általad említett nano szett is tökéletesen megfelel.

Névtelen írta...

Még abban szeretnék segítséget kérni hogy a talajra milyen mohafélét futtathatnék?Egyik állatkereskedésben kérdeztem ,hogy jávai mohát lehet e futtatni talajon műanyaghálóra rögzítve, de azt mondták hogy az felfelé fog nőni de gömbmohát félbevághatom és lerakhatom....Esetleg feltudnál sorolni pár fajt ami erre alkalmas lenne?
Egyébként garnélákra én is gondoltam egy csapatka red cherryre:)

Viktor

Levinen írta...

Talajon lehetne mohát futtatni, de azt csak nagyobb fényben lehetséges. Alacsony világítás mellett, mint a legtöbb növény, felfele törekszik. Szerintem elég, ha sűrűbben elhelyezett fadarabokra kötözöd a mohát, az is gyönyörű tud lenni. Néha használnak ilyen célra gömb mohát (algát), de én nem javaslom. Egy elég tömör réteget alkot és így alatta, mellette a mulm (szennyeződés) nagyon össze tud gyűlni, amit nehéz eltüntetni. Hajrá garnik!

Tamás írta...

Frankó írás! Remek remek! Köszönjük! :)

BK írta...

Szió!
Nagyon szupi bejegyzés! Én most próbálok építgetni egy nanot és sokat segített. Az egyik kérdésem az lenne, hogy szted feltétlen szükséges egy ennyire profi CO2 adagoló? Nem lehet elegendő egy Sera CO2 Start vagy Tetra CO2 optimat? A másik kérdésem, hogy egyelőre nekem csak egy belső mechanikai szűrőm van, ezzel szted hosszútávon esélytelen működtetni az aksit? Feltétlen kell a külső és biológiai szűrő? Köszi!

Levinen írta...

Szia BK

Először is örülök, hogy tetszik a bejegyzés.
Nagyon sok szempont létezik, hogy mi alapján válasszunk. Nekem kettő szempont ami fontos. Biztosítsa az egyenletes, megfelelő co2 beoldást, illetve a beoldást végző eszköz minél kevesebb helyet foglaljon az akváriumban, főleg ha egy nanoról van szó. Természetesen a legjobb és persze a legdrágább megoldás a magasnyomású rendszer, de hosszútávon garantáltan ez jelenti A megoldást. Lehet próbálkozni különböző alternatívákkal, de mindenki ide lyukad ki, de nem mindegy, hogy addig mennyi pénzt dobunk ki az ablakon. Az általad említett alap szetteket egyáltalán nem javaslom, kidobott pénz. Ha nincs pénzed magasnyomásúra, akkor a szinte fillérekbe kerülő élesztő megoldást kell választanod.
A belsőszűrővel is a nagyobb gond, hogy rosszul mutat az akváriumba és elég sok helyet foglal. Ha sűrű vízcseréket csinálsz, akkor nincs a belsőszűrőddel is működhet a dolog. A biológiai szűrés legnagyobb része amúgy is az akváriumban történik, főleg a talajban megtelepedő baktériumtelepeknek köszönhetően. De itt is jobb akkor már, ha egy akasztós szűrőt használsz, vagy a legjobb, a külsőszűrő.

BK írta...

Nagyon köszi a gyors választ! Így megvan a hétvége feladata, élesztő öszerakása :)

Levinen írta...

Nagyon szívesen! Good luck!

BK írta...

Szia!
Szted elvetemült ötlet, hogy az akasztós szűrőbe teszek még EHEIM substrat pro-t? Hely van még benne neki :)

Levinen írta...

Nem elvetemült ötlet, csak nincs jelentősége. Relatív kevés a hely a szűrőben, így túlzott jelentőséggel nem bír. Ártani nyilván nem árt, ahogy gondolod. :o)

BK írta...

Szia!
Eddig bírtam az akasztós szzűrővel...3 hét után megjelentek az algák...Beruháznék egy külső szűrőbe. Amit az írásodban ajánlsz eheim 2211 mennyire csendes? Lehet mellette aludni? Köszi

Levinen írta...

Szia BK.

Síri csendben minden szűrőnek van hangja, de kifejezetten halknak számít, főleg ha teljesen le van légtelenedve.
De megjegyzem, ha az akasztós szűrőd is hozza a megfelelő vízforgatási teljesítményt, akkor annak is elégnek kellene lennie. A megoldás lehet sűrűbb vízcsere, és/vagy nagyobb odafigyelés az akvárium higiéniájára.

BK írta...

Szia Levinen!
Csüt.óta működik a 2211-es, simán alszom mellette, az algásodás megszűnt (nem is értem, hogy lehet ilyen gyorsan...). Szóval happy end :) ! Köszi a segítséget! Hétfőn vagy kedden telepítem az aksit galaxyval juhúúú :)

norgezoo írta...

Tisztelt Levinen!

Gratulálok a bejegyzéshez és a blogjához is!
Kérdésem a 2211-es szűrőre vonatkozna. Egy 54 literes akváriumban használom, de eléggé erős az áramlása, esőztető nélkül is, illetve most az esőztető az oldalfalra van rögzítve, a kifolyó lyukacskák pont a vízfelszínen, vízszintesen nyomják a vizet. Milyen módon lehetne csökkenteni az áramlást? Esetleg esőztető nélkül a pipa elé tegyek valamilyen akadályt (pl. üvegharang)? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Zoltán