Akváriumok Olimpiája I.

Bevezető:

Mielőtt belekezdenék szezonnyitó cikkembe, egy kis bevezető az elmúlt időszakból.
Igen, eljött a szeptember, amit már az akvarisztika szempontjából is szezonnyitó hónapnak nevezhetünk. A nyári szabadságok, nyaralások, a dög meleg mind lelassítja az akvarisztika világát, egy kicsit eltávolodnak egymástól az akvaristák. Sokszor az akváriumok is jobban el vannak hanyagolva, kevesebb időnk jut az odafigyelésre, a karbantartásokra. De mint említettem, ez a hónap meghozza a megújulást, a fejlődést, aktívabbak lesznek a fórumok és minden visszakerül a megszokott kerékvágásba. Ez a helyzet nálam sincs másképp. Számos ötlettel, érdekes és izgalmas témákkal fogok újra visszatérni a blogomon.
El is kezdeném akkor a szezont a következő cikkemmel, ami ismét több részben szeretnék prezentálni.

A cím lehet nem a legmegfelelőbb választás, már-már egy kicsit túlzás, de mégis igen közeli kapcsolatban van a következő sorok tartalmával.
Mikor az ember valahol meghalja a „verseny” szót, szinte azonnal valami sport rendezvényre asszociál. Jelentem, jelen esetben nem sportról, hanem a mi hőn szeretett hobbinkról van szó.

Már lassan 4 éve foglalkozok az akvarisztika talán egyik legszebb ágával az akvakertészettel. Rengeteg tanulással, olvasással, fórumozással, akváriumok összerakásával telt el az eddigi időszak. A cél nem pusztán egy egészséges akvárium fenntartása, ahol az állatok is és a növények is kitűnő egészségnek örvendenek, hanem megpróbálni ezt úgy tálalni, hogy az összhatás szemet gyönyörköttető legyen, hosszú távon lekösse az ember figyelmét az apró részletek. Ha már ilyen teljesítmény csúcsokra törekszünk, akkor ezeket nem árt megmérettetni más akvaristák alkotásaival versenyek formájában. Ezen a ponton nagyjából magyarázatot is nyert a cím. De mielőtt a versenyek apró rejtelmeibe kalauzolnám el az olvasókat, beszéljünk először arról, hogy mitől is lesz egy akvárium szépnek mondható, melyek azok a részletek, amire oda kell figyelni, hogy valóban maradandót alkossunk.

A szépségre azt is rá lehet mondani, hogy egy szubjektív dolog, de igen is vannak olyan szempontok, melyekkel a szubjektivitást objektivitásba terelhetjük át. Szabályok közé lehet szorítani az esztétikum főbb tulajdonságait. El lehet érni azt a szintet, ami a lehető legtöbb embernek tetszik, amire a lehető legtöbb ember mondja egyszerre: „de elfogadnám ezt az akváriumot a nappalimba”.

Az akvakertészettel foglalkozó irodalmakban, fórumokon gyakran lehet olvasni az inspiráció szót. Ez a szó a legtöbb esetben valami kép, fénykép mellett található. A képek nagy százaléka valami tájképet, a természetnek egy részletét mutatják, egy bizonyos perspektívából. De ide tartoznak azok a kirándulások is, ahol az ember minden értelemben „nyitott szemmel jár”. Igen, észre kell venni a kirándulás alkalmával azokat a részleteket, melyek megmutatják a természet szépségét, melyek nagy segítséget nyújtanak az akváriumunk komponálásánál. Aki egész életében „nyitott szemmel járt” és megfelelő fantáziával bír, azoknak jóval könnyebb dolga van. Akik esetleg csak későn lettek „látók”, illetve egy kicsit kisebb képzelőerővel bírnak, azoknak nagy segítséget nyújthatnak az esztétikum szabályai.
A sikeres akváriumtervezésnek a legalapvetőbb szempontja, az arányok betartása, a különböző méretek, távolságok egymáshoz képesti arányítása. Itt kanyarodnék hirtelen vissza az inspiráció fogalmához, ami megtanít minket, akár tudaton kívül, hogy mit nevez a természet arányosságnak.

 

Inspiráló lehet egy szép tájkép a hegyekben

 

Megindító lehet egy szép vizes téma is

A legalapvetőbb arányszabály, az aranymetszés vagy hívhatjuk aranyarány szabályának. Ez a szabály megjelenik a természetben, akár a művészetekben, vagy az élet számos területén. Természetes egyensúlyt teremt a szimmetria és az aszimmetria között. Az aranymetszés legfőbb szabálya, hogy egy kompozíció két része akkor aránylik tökéletesen egymáshoz, ha a kisebbik alkotórész úgy aránylik a nagyobbikhoz, ahogyan a nagyobbik alkotórész aránylik az egész kompozícióhoz. Ez hirtelen egy kicsit kuszának tűnik, de a legközelebbi képen jól fog látszódni a lényege.

Az aranymetszés szabály gyakorlati használatánál nagyon fontos még a háromszögelv betartása is. Ez a szabály hozzásegít ahhoz, hogy az akvárium relatív kis területen a lehető legjobban elősegítsük a térhatást. A cél, hogy a lehető legmélyebbnek hasson a kép, a 3D-t a lehető legjobban érzékeltessük. Mindenki ismeri azt a mondatot, hogy a párhuzamos egyenesek a végtelenben összeérnek. Nos, ez abból adódhat, hogy a két szemünk és a pont, amit nézünk, egy háromszöget zár be. Így egy kicsit eltúlozva, mindenhol háromszögeket látunk, illetve a képbe, amit látunk, könnyedén berajzolhatóak a háromszögek. Mivel az akvárium egy elég kis tér, így ezzel a szabállyal tudunk segíteni a térhatáson.
A következő képen jól látszódik mind az aranymetszés, amit a vízszintes és a függőleges vonalak mutatnak (piros szín), mind a mélységérzetet növelő háromszögek a háromszögelv alapján (kék szín).

Az arányoknak még további más fontos szerepe is van, de ezt majd a következő részben fogom kifejteni.