2009. március 13., péntek

Nano lakók






Intro:

A hosszú évek során erről a kis nano akváriumról végre elmondhatom, hogy a tervezési fázisoktól a mai képig, pontos forgatókönyv szerint haladtam a végleges eredményig. Sok elmélkedés a felhasznált anyagokról, technikai felszerelésekről, hogy milyen legyen az összkép, milyen növények legyenek és természetesen milyen állatok? Mivel elég sok információt szereztem, melyeket össze tudtam olvasztani a meglévő tapasztalataimmal, ezek a kérdések hamar megválaszolásra kerültek. Az egyik legfontosabb szabály, amit szinte minden akváriumnál figyelembe kell venni, hogy az élővilágot mindig arányosan kell választani a rendelkezésre álló élettér nagyságával. Ez nem csak az állatokra igaz, hanem a növényekre is. Jelen esetben kis növésű növényeket kellett beszerezni és természetesen kis növésű halakat és egyéb élőlényeket. Jelen postom erről a fontos szabályról fog szólni és persze, hogy én miket választottam ennek tükrében.



Növények:


Miután kitaláltam, hogy milyen anyagokat használjak a berendezéshez (kövek, fák) és ezeket hogyan helyezzem el, meg is születtek azok a részek, ahova a növényeket helyezhetem.
Ami már régen is megindító volt számomra, az a faágak közé helyezett szép, üde zöld növények. A barna és a zöld egy olyan kellemes kontrasztot ad a szemnek, ami már is a győzelem irányába viszi az összképet. Korában remélni se mertem, hogy ezt a hatást pont az egyik kedvenc növényemmel érem el (Microsorium narrow), de végül is összejött. Ez a szépség, a szétágazó élénkzöld leveleivel, viszonylag kis növésével megteremtette a fókuszpontját az alkotásomnak. Itt jegyzem meg, hogy a közhiedelem szerint ez egy lassan fejlődő növény, de én állítom, hogy nagyobb fény, tápozás, co2 adagolása mellett, szuper eredményeket lehet elérni.

Microsorium pteropus var. narrow

A régi terveim között szerepelt, hogy az előteret valamilyen növénytakaróval fogom befuttatni. Felmerült a Glossostigma elatinoides, de leveleinek mérete miatt, nem annyira szerencsés egy nano tankban, így a választás a Hemiathus Callitrichoides-re esett. A kezdeti pozitív előjelek sajnos rossz irányba fordultak, mert az első két hétben megjelenő alga miatt, egy kicsit szétziláltam ezt a területet, de reményeim szerint idővel helyreáll ez a jelenlegi hiányosság.


Bubizó HC

O2 bubi

A középpont tőszomszédságába a korábban nem tetsző, de idővel megszeretett, közkedvelt növényke került, a Pogostemon helferi. Engem mindig a mezőkön található, csillag alakú, szúrós gazra emlékeztetett, de ahogy sokat nézegettem az akváriumokban, ezeket az előítéleteket sikerült levetnem. Viszonylag kis növésű, inkább oldal irányba terjeszkedő, élénk zöld leveleinek köszönheti népszerűségét.




Pogostemon helferi

Kedvenceim között említeném a Monosolenium tenerumot. Ezt, én az igazán különleges növények közé sorolom, különleges formájú levelei miatt. Igazán jól mutat minden fajta akváriumba kis bokorszerű formába rendeződése miatt. A sok fényt, co2-t nagyon meghálálja. A színe élénknek nem mondható, de talán pont ezért tökéletes egy visszafogottabb szeglet kitöltésére. Nálam nagyon szépen fejlődik, kis büszkeség.



Monosolenium tenerum

A zöldségek beszerzése közepette átestem a Marsilea quadrifolián. Az egyediségét a négylevelű lóherére emlékeztető leveleinek köszönheti. Kis vékony szárai futnak a felszín felé és nullától akár húsz centi magasságig bontja a leveleit. Bár tervben nem szerepelt, de nagyon jó választásnak bizonyult, és ezzel a méretével így a jobb szélső, közép mezőnyt sikerült megnyernie.
A 200 literes akváriumomban nagyon megszerettem a Cryptocoryne wendtii-t, így beszereztem ennek a kistestvérét, a CW „tropicát”. Színeiben teljesen megegyeznek, de a Tropica jóval kissebre nő, így nyugodtan használhattam. A főleg zöldes környezetben nagyon jól mutatnak a barnás levelei. Háttérnek, az akvakertészek egyik legismertebb „alapanyagát” használtam, a Rotala rotundifoliát. Ezt nem nevezhetjük kifejezetten nano méretű növénynek, de rendkívüli tápanyag felvételének és dekoratív külsejének köszönhetően, ezt is kiválasztottam. Ennek a jövőjét még nem fixáltam, de ha sikerül kordába tartani és igazi szépségét elérni, akkor marad.


Rotala rotundifolia


Még említésre méltó, az akváriumok legtöbbjében megtalálható Vesicularia dubiana, azaz a Jávai moha. Az elképzeléseimben eredetileg nem fektettem rá nagy hangsúlyt, de úgy gondoltam, hogy a kis akimból sem hiányozhat. Egy kisebb pamacsot kötöztem egy kőre, meglátjuk majd, hogy meddig jut. Minden esetre, a vízre jó hatással van és a garnéláknak is az egyik kedvenc bázisa.
Még egy kis Eleocharis articularis is elhelyeztem ide-ode, sőt még az emersben nevelt Hemiathus micranthemoidesből is ültettem néhány szálat kísérlet céljából. Növények nagyjából ennyi és kíváncsian várom, hogy fejlődnek, hogy alakítják folyamatosan a képet. Annak ellenére, hogy vízikertészeknek a növények vannak a legelső helyen, ne feledkezzünk meg az egyéb élőlényekről se, melyek majdnem annyira fontosak a teljes egységhez. Akkor jársz helyesen el, ha az akváriumba az állatokat teszed be a legkésőbb. Erről különböző viták szoktak kialakulni, de én támogatom az inkább később, mint előbb elvet. Tapasztalataim alapján, ha ezzel kb. egy hónapot várunk, szinte mindent megtettünk a kis állataink érdekében.

Halak:

A méretekből kifolyólag, lehetőség szerint, csak egy halfajt akartam telepíteni, de abból egy rajt. A választás lehetősége nem túl tág, lévén, hogy itthon a nano akvarisztika még gyerek cipőben jár, így a felhozatal is elég szerény. Eredetileg a Galaxy razbóra volt kiszemelve, de mikor a beszerzés alatt voltam, nem jutottam hozzá. Egy korábbi postomban említettem a Galapagos üzletet, hát most is ezt teszem. Üzletükbe reménykedve mentem a razbórák ügyében, de ezek hiányában, az ott kiszúrt, Amanda lazacokra tettem le a voksomat. Szintén apróbb termetűek, szép narancssárgák, izgalmas, rajban úszó faj. Nem bántam meg, hogy végül is őket választottam, igazi kis egyéniségek, kellemes kis energiát csempésznek az akváriumba.


Hyphessobrycon amandae

A zacskóban nem csak őket vittem haza. Minden akváriumnak szerves része a takarító egység. Kisméretű, algákat is fogyasztó halacskára volt még szűkségem, amit az Otocinclus affinis személyében találtam meg, így vettem is négyet. Viselkedésük nagyjából megegyezik a többi algázóéval. Az idejük legnagyobb részét, árnyékosabb helyen, fadarabokon rágcsálással töltik. Mivel társaságot szerető népek, így ne tartsuk egyedül!
Róluk sokat nem szeretnék írni, mert kollégáim blogjain lehet róluk olvasni, de annyit hozzá tennék, hogy ők se hiányozhatnak egy ekkora üvegkockákból.

Otocinclus affinis

A halak képviseletéből megemlítenék egy ideiglenes lakót, melyet csak is a kezdeti algásodás visszaszorítása érdekében választottam. Egy darab Sziámi algaevőt, mely a szálas algák egyik legnagyobb ellensége. Jelen pillanatban szinte teljesen eltűnt az alga, így hamarosan kifogásra kerül. Nem kell? :o)


Garnélák:


Ha már ezt a kis kreációmat részint garnélásnak neveztem el, akkor essék szó az akvárium gerinctelen lakóiról. A mai világban a legtöbb növényes akváriumok népszerű lakói. Ezt nem csak a hasznos, tisztogató, rendszergazda tevékenységeiknek, hanem bizonyos alfajok gyönyörű színezeteiknek, különleges megjelenésének köszönhető. Élettel töltik meg a kicsit nyugalmasabb, csendesebb zugokat.
A takarító egységeket garnéla fronton, Amanoval egészítettem ki. Az algarettegés a legismertebb akvarista „betegség”, így gondoltam minden területen megteszem a megelőző, illetve helyzetkezelő lépéseket. Lévén, hogy az alga továbbállt, így kis algakaparóink számára, némileg élelem hiány lépett fel. A jövőjük ilyen szempontból igen csak megkérdőjeleződött, de ezen még rágódok.


Caridina japonica

Az akváriumom ékköveit hagytam az írásom végére.
A garnélák között jelen pillanatban a világon talán a legnagyobb népszerűségnek örvend, a Crystal red (CRS), más garnélákkal nem összetéveszthető színezete miatt. A nevében is benne van, hogy meghatározó színe a vörös, melyek gyűrök formájában váltakoznak a fehérekkel egyetemben. A másik színváltozat a Crystal balck v. Black diamond, teljesen megegyezik az imént említettel, csak jelen esetben a vörös színt, a fekete váltja fel. Érdekességük, hogy a Bee garnélák génhibás (szín hibás) egyedeiből lettek kitenyésztve. Tartásuknál nagyobb figyelmet kell szentelni a körülményekre, mint akár a Red Cherry-nél, de a feladat korán se lehetetlen. A víz keménysége, ha még szaporítani is akarjuk, jó, ha olyan 4-6 Kh körül alakul, a kémhatás tekintetében, a 6,5-7 Ph a megfelelő. Táplálásuk nem okozhat problémát, mert szinte mindent elfogyasztanak, az algától, a különböző növényi származékoktól, az állati eredetű táplálékokig. Az akváriumba helyezésüknél nagy figyelmet fordítottam a szoktatásra, ami kb. 2-3 órát vett igénybe, a hagyományos módszerrel. Az erőteljes színezetük a zöld környezetben, fantasztikus vizuális élményt nyújt.

Garnélák szoktatása

Crystal black v. Balck diamond

Crystal red (CRS)

Soraimat egy köszönettel szeretném zárni, melyet Pistinek (Szentgyo) címzek, garnéláim tenyésztőjének. Ha többet szeretnél megtudni a CRS-ről, akkor látogass el Szentgyo garnélás oldalára: Ide


Egy kis videó az egyik szépségemről

4 megjegyzés:

szentgyo írta...

Jó kis post lett, aztán vigyázz a garnélákra! :)

Rain írta...

Ismét egy kiváló fotókkal gazdagított cikkel bővült a blog.
Várom a folytatást! :)

Üdv : Rain

Levinen írta...

Köszi Pisti és Köszi Rain!
Azaz igazság, hogy nem mind az én fotóm, de remélem így is helyt áll. :)

Viktor Lantos írta...

Levi, nagyon szep az aksi. Kivettem 1 nap szabit hogy legyen idom elolvasni a regenyt ;)

tenyleg grat. jo nezni ahogy fejlodik. azert ha a kis CRS-eket nyari taborba kuldod hozzam johetnek nyugodtan ;)