Az akvárium plüss kárpitja

Ha azt állítom, hogy az akváriumi növények közül a legszebbek és a legkedveltebbek a mohafélék, szerintem nem állók messze a valóságtól. Elképesztő lehetőségeket rejtenek, akár az akvakertészek számára, az akvárium természetes dekorálásához, illetve nélkülözhetetlen életteret biztosítanak különböző vízi élőlényeknek. A mohák felhasználásának lehetőségei szinte megszámlálhatatlanok. Lehet különböző ürese terek kitöltésére használni, vagy egy csodálatos zöld hátfalat varázsolni belőlük, de a fára vagy sziklákra kötözve is leírhatatlan szépségű kompozíciók hozhatók létre velük.
Bár Magyarországon a nagyközönség szinte csak pár fajt ismer, ezek között is leginkább a Jávai mohát, azért tudnunk kell, hogy a moháknak jóval több képviselője létezik. Ha ezekre a növényekre hirtelen rápillantunk, olyanok mintha csak valamilyen természetben fejlődő vattacsomagok, kis párnák lennének. Ha viszont mikroszkóp alá tesszük őket, a látvány teljes hasonlóságot mutat bizonyos nagyobb méretű, száras, gyökeres más vízinövényekkel. Kis apró szálakon kis apró levelek. Ezeknek a szálaknak és leveleknek a strukturális elhelyezkedése, méreteik aránya alapján különböztetik meg, illetve nevezték, nevezik el őket. Ezen információk alapján elmondhatjuk, hogy nagyon sokféle létezik és így a használhatóságuk valóban határtalan.
Mikor még nem rendelkeztem azzal a tapasztalattal, amivel ma, mindig olyan növényeket választottam az akváriumomba, melyek gyorsan fejlődnek, hamar hozzák a látványt. Ez egy bizonyos türelmetlenséget is jelenttet, ami már szerencsére a múlté. - Az akvarisztikába nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a türelem játéka is egyben -. Ma, ha mondhatom így, számomra a „best növények” azok, melyek nem fejlődnek gyorsan és az akvárium képét is jó sokáig képesek megőrizni. Nos, a mohafélék is ide tartoznak, így a segítségükkel kialakított képben hosszú ideig gyönyörködhetünk.
Ebben a postban az akváriumokban használatos mohaféléket szeretném bemutatni, ami a jelen korban elengedhetetlen egy szép, növényes akváriumnál.

Jávai moha - Taxiphillum barbieri ex. Vesicularia dubiana

A Jávai moha mikrószkópikus képe

Az akváriumi mohák használatának megjelenése mindenképp a legismertebb „alapfajhoz” kapcsolódik, a Jávai mohához. A Jávait nem nagyon kell bemutatni senkinek, mert szinte minden akvarista átesett már rajta. A növényszálak növekedésének struktúrája miatt, szinte minden ismert módon lehet használni, de ezek közül is a legelterjedtebb módszer a fára kötözés, amin szép, egyenletes, üdezöld növénytakarót képez.
A jávai moha legelső és legelterjedtebb tudományos neve Vesicularia dubyana, így is szerepelt hosszú ideig az akvarisztikai irodalakban, azonban ez a moha valójában, a Taxiphyllum nemzetséghez tartozik - persze ezen a változáson cseppet se kell csodálkozni, mert napi szinten keresztelnek át újabb és újabb élőlényeket -. Így a jelenlegi szemléletben a Jávai mohának a hivatalos neve ténylegesen, a Taxiphillum barbieri.
(A Vesicularia dubyana jelenleg az ún. Singapore mohának a tudományos elnevezése.)

Hőmérséklet: 15-28C
Ph: 5,5-9
Fényigény: alacsony-magas
Növekedési ütem: lassú
Tarthatóság: könnyű

Phoenix moha - Fissidens fontanus

A fissidens gyönyörű formája

A levelei érdekes elrendeződése


A fissidens ötletes elhelyezése

A mohák közül az egyik legnagyobb sláger, a nem rég „felfedezett” Phoenix moss vagy más néven, Fissidens fontanus
Elég jellegzetesnek mondható az apró leveleinek a formája, mérete miatt, ezért más mohákkal nehezen összetéveszthető - engem kis százlábúakra emlékeztet a kis szálakon lehelyezkedő hosszúkás levélkék -. Közkedveltsége a szépsége mellett még annak is köszönhető, hogy a nagyon lassú növekedésével hosszú távon számolni lehet. Egy idő után nagyon jól megtapad a felületen a hosszabb gyökérszálaival, így nem is kell nagyon átkötözni és szinte nem igényel karbantartást. Lehet vele az aljzatot takarni rácsokra (műanyag) ültetve, vagy a jól ismert lehetőség, a fakiszögelésekre való rákötözés. Minden esetbe a hatás leginkább kis párnácskákra emlékeztet, ami nagyon dekoratívvá teheti az összképet.

Hőmérséklet: 23-28C
Ph: 6-7.5
Fényigény: közepes
Növekedési ütem: nagyon lassú-lassú
Tarthatóság: könnyű

Flame moha - Taxiphyllum sp.


A jellegzetes lángnyelv szerű növekedés




"A lángoló faágak"

Különlegességét a növény kizárólagos felfele irányuló növekedése adja, melynek formavilága a lobogó lángnyelvekre emlékeztet, a nevét is innen kapta. Kifejezetten ágakra növesztve mutatja meg igazi szépségét, mely így akár egy mesebeli fának a különleges lombját is imitálhatja.

Hőmérséklet: 24-29C
Ph: 5,8-7,5
Fényigény: alacsony-magas
Növekedési ütem: lassú
Tarthatóság: könnyű

Peacock moha - Taxiphyllum sp. „Peacock”

 

Szép formavilág

Egy darab legyező

Mikrószkópikus kép

Egy elég különleges moháról van szó. Textúrája kicsit hasonlít a karácsonyi moháéhoz, de jóval finomabb, dúsabb az apró levélzete. Érdekessége még abban is rejlik, hogy a megnyúlt, viszonylag hosszabb, egyenes szálakat hoz és két irányba, páfrányszerű mintázatban helyezkednek el a levelek. A szép élénkzöld növény egy jóval bársonyosabb hatást tud nyújtani, mint a többi mohaféle.

Hőmérséklet: 23-30C
Ph: 5-7,5
Fényigény: alacsonyt-magas
Növekedési ütem: lassú
Tarthatóság: könnyű

Spiky moha – Taxiphyllum sp.

 

Az egyik legnépszerűbb mohaféle. Szinte teljesen megegyezik a Peacock mohával, csak az a különbség, hogy a főszálak még jobban meg vannak nyúlva, így nagyobb legyező formákat hoznak létre. Függőleges ágakra kötözve különleges dekorációs elemeket lehet összehozni velük, a képen is jól látszik.

Hőmérséklet: 23-30C
Ph: 5-7,5
Fényigény: alacsonyt-magas
Növekedési ütem: lassú
Tarthatóság: könnyű

Taiwan moha – Taxiphyllum alternans

Mindenki nagy álma egyszer egy szép mohafal

Ezt a mohát is karácsonyihoz lehet hasonlítani, de jóval lágyabb texturával rendelkezik. Úgy néz ki, mintha apró kis háromszögekből állna, melyek vízszintesen állnak el a felülettől. Sokféle képp lehet alkalmazni, de igazi szépségét mohafalként használva mutatja meg.

Hőmérséklet: 20-30C
Ph: 5,5-8
Fényigény: alacsony-magas
Növekedési ütem: közepes
Tarthatóság: könnyű

Singapore moha – Vesicularia dubyana

A singapore mohából készült lomb

Dr. Benito Tan volt, azaz ember, aki valójában bebizonyította, hogy a Jávai moha nem a Vesiculária hanem a Taxiphyllum nemzetséghez tartozik. Ő volt, aki aprólékosan leírta a jellemzőket, melyekkel be tudta bizonyítani állítását. A valódi Vesicularia dubiana, vagyis a Singapore moss, egy hosszúkás, tompazöld kúszómoha féleség. A levelei kb. 1,3 mm-esek, kihegyesedő tojás formájúak. Sokan ezt a növényt is összetévesztik a karácsonyi mohával, de valamivel rövidebbek a szárak és nem annyira szabályos háromszögeket formál.
A szükséges körülményeket nem találtam meg, de szinte az összes mohaféléknél megegyezik.

Christmas moha – Vesicularia montagnei

A mohák közül talán ez a legnépszerűbb. A nevét az egyértelműen karácsonyfára emlékeztető levél elrendeződésének köszönheti. Nagyon szép, vízszintesen elfekvő formákat tud képezni, ha kőre, vagy fára növesztjük, de mohafalnak is tökéletes. Bár megemlékszik a kevesebb fénnyel is, de a nevét adó struktúráját csak erősebb megvilágítás mellett éri el. A maximális szépsége eléréséhez a co2 adagolás is jótékony hatással bír.

Hőmérséklet: 24-29C
Ph: 5,8-7,5
Fényigény: alacsony-magas
Növekedési ütem: lassú
Tarthatóság: könnyű


- A tanulmányozás alatt rájöttem, hogy bár a moháknak sok változata van, de ezek között a különbség sokszor elenyésző.
- Azzal a ténnyel is szembesültem, hogy az azonos mohák különböző körülmények között nevelve, különböző módon fejlődhetnek, így sokszor össze is lehet téveszteni egymással az alfajokat.
- Ezeknek a növényeknek ilyen szintű felhasználása, beazonosítása a napjainkra érte el ezt a szintet, hogy közlésre kerülhessenek, de az ide kapcsolódó ismereteink igen csak hiányosak, így türelmesen várjuk a további felfedezéseket.
- A mohák nagyon kényesek az elszennyeződésre, a mulm felhalmozódásra, így mindenképp ajánlom a nélkülözhetetlen takarító brigádot, a garnélákat (pl. amano).


A cikkem valódi lényege, hogy az olvasók megismerhessék az akváriumokban megtalálható legismertebb és legszebb mohákat, a kis leírások és képek pedig segítséget nyújtsanak az eligazodásban.


Forrásanyag: Aquamoss- http://www.aquamoss.net/ , http://www.killies.com/Truthaboutmosses.htm , és még sokan mások. :o)

10.000 Látogató a blogon!

Miután sok társoldalam mostanában jubilált az elért nézettség, olvasottság kapcsán, és erről postot készített, így én nem szeretnék ilyen jellegű írással senkit untatni. De úgy éreztem, hogy valamilyen formában nekem is meg kell emlékeznem erről az alkalomról.
Nos, köszönöm mindenkinek az eddigi figyelmét, és remélem az elkövetkező időkben is megfelelő mennyiségű, és minőségű cikket fogok tudni prezentálni a Magyar Akvarisztikai Társadalomnak.
Az irogatás helyett inkább egy jópofasággal készültem. Nem írom le, hogy mi történt eddig, inkább beszéljenek a képek. Katt a varázscsomagra és meglátod a múltat.

(Rákattintás után lépj hátra a monitortól 2 métert, utána gyere vissza egy nagyítóval) :o)

Mi van a könyvespolcodon?

A múltkori cikkemben említést tettem az Akvarista Kislexikona c. kötetről és ennek hatására ismételten bele is lapozgattam. A mostanában uralma alatt tartó nosztalgia hullám még jobban megerősödött gondolataimban, és ezzel párhuzamosan meg is fogalmazódott bennem ennek az írásomnak a témája. Ahogy nézegettem, olvasgattam, elgondolkoztam azon, hogy mennyire rossz, hogy a mai világban a könyvek egyre jobban háttérbe szorulnak. Mint a magyar akvarisztikaiélet nagy habzsolója, sokszor találkozok különböző akvarisztikai oldalakon, fórumokon azzal a szomorú ténnyel, hogy a mai fiatalok szinte egyáltalán nem használják a könyveket információ megszerzésére. Az ottani „öregek” sorra kelnek ki magukból, miután tapasztalják ennek a szomorú helyzetnek a létezését, és nem győzik felhívni a figyelmet erre a problémára, sajnos a legtöbb esetben hiába. Valami olyan gondolat kering bennem, hogy ennek az is lehet az oka, hogy a mai könyvek nem adják át azt a hangulatot, mint a régi, patinás kiadványok. Hans Frey ezen kiadásának élményét, Harry Potter világában található mágikus könyvek élményéhez tudnám hasonlítani - ezzel a hasonlattal kifejezetten a fiatalok miatt éltem - Ezzel nem akarom a mai kiadványokat leszólni, de akik ismerik a klasszikus műveket, azok tudják, miről beszélek. A régi kötetek hangulatának a hiánya is lehet a könyv olvasatlanság egyik oka.
Igaz, az internet világa szinte mindent tartalmaz, amire csak szűkségünk lehet az informálódáshoz, de azt kell, hogy mondjam, az valahogy nem az igazi. A könyvnek már a „szaga” is egy olyan érzést ad, amitől minden eredetibbnek, hitelesebbnek hat, bár ez a kijelentés már közhelynek számít a rendszeres könyvforgatók körében. De ez egy tény. Valami olyan érzésbeli különbség lehet, mint a papír és a digitális fénykép között.
Az is tény, hogy míg a mai világban a digitális irományaikhoz kevesen adják a nevüket, nem vállalva a felelősségüket a sokszor helytelen állításaikért, lásd a fórumok okoskodó kezdőit, addig a könyvön, szaklapokon jól látható az alkotójának, alkotóinak a neve, akik a legtöbb esetben neves szakemberek. A könyv számomra a hitelességet is jelenti, annak ellenére, hogy a kakukktojás ezen a területen is előkerül időnként.
Egy érdekes megközelítése az akvarista embernek. Szerintem egy kicsit, bár sajnos ez inkább régebben volt igaz, az akvarista embert az alapján is be lehet sorolni, hogy milyen (akva)könyveket, olvasnivalókat tart a könyvespolcán?

Ebben a postban szeretném bemutatni az egyik kedvenc könyvemet és ösztönözni, akár a fiatalokat, hogy a könyv olvasása milyen fontos és izgalmas is lehet.

Akvarista könyvtáramnak a bázisát egyértelműen, az elavulni képtelen, Hans Frey, Az Akvarista Kislexikona c. könyve adja. Bár az eredeti kiadás magyar fordítása 1970-ben készült, a mai napig egy örökifjúnak mondható. Az akkori modern akvarisztikát olyan részletességgel, gyönyörű rajzos illusztrációkkal nyújtja át olvasóinak, hogy a könyv és e hobbi szeretete egyből összefonódik.
A könyv lényegét, értékét tökéletesen összefoglalja a mester által leírt előszó, így őt idézem:

„Az akvarisztika már régen kinőtt a dilettantizmus keretéből. Az érdek nélküli szakmaszeretet megmaradt ugyan – egyébként ez a szó fejezi ki a legjobban az akvaristák és gondozottjaik közötti viszonyt is - , azonban ma már sokoldalú tapasztalat és komoly tudás az alapja.

Az akvárium berendezése

Az akvárium elhelyezése

Az egész terület napjainkban már alig tekinthető át, és az egymással szoros kapcsolatban álló biológiai folyamatok mindegyike nem tartható megfigyelés alatt. Ez még akkor sem lehetséges, ha csupán az édesvízi akvarisztika szűkebb területére szorítkozunk. Ennek ellenére azok az akvaristák, akiknek a „tarka világ” az akváriumban több, mint egyszerű esti időtöltés, szobadísz vagy szeszély, szakadatlanul arra törekednek, hogy hobbijuk fejlődésével lépést tartsanak. Ehhez szűkség van a szakirodalmak tanulmányozására az akvarisztika minden részterületén, ebben azonban nem mindig könnyű eligazodni. Mind ez ideig kínosan hiányzott az akvarisztika átfogó ismertetése. Nem volt olyan kézikönyv, amelyre akár csak némi joggal is rá lehetett volna mondani, hogy igényt tarthat a teljességre s egyetlen kötetben próbált volna választ adni az akvaristák naponta felvetődő kérdéseire.

A tubifex eltartása

Almacsiga

Ilyen művet megírni nem könnyű. Hiszen többnek kell lennie, mint csupán a biológiai fogalmaknak és az akváriummal kapcsolatban álló szervezeteknek a száraz fölsorolása. Tankönyvnek kell lennie, amely az akvaristák figyelmét szűk érdeklődési körükön kívül a nagyobb összefüggésekre is ráirányítja, s megtanítja őket a természet akváriumban érvényesülő változékonyságának a megértésére. De a műnek a tudósok számára is áttekintést kell nyújtania az akvarisztika mai állásáról, amely bizonyos tekintetben esetleg a tudomány szempontjából sem alárendelt jelentőségű.

Fényviszonyok a természetben

Eszközök az akvárium gondozására

Művem megírása közben nagy nehézségeket kellett legyőznöm, amelyeket elsősorban az okozott, hogy az akvarisztika sok problémájára végleges vagy abszolút érvényű választ nem mindig képes adni még a sok éves tapasztalattal rendelkező szakemberek sem. A feladattal mégis megbirkóztam, mert meg vagyok győződve róla, hogy a tudományosan megalapozott ismeretek iránti igény az akvarisztikában még sohasem volt nagyobb, mint manapság. Ennek az ismeretnek a megszerzésében kívánok segíteni az akvaristáknak.

Tisztában vagyok azzal, hogy egyre újabb állat- és növényfajok felfedezésével új tapasztalatok és ismeretek megszerzésével kell számolni, azért olyan közlési módot választottam, amely lehetővé teszi, hogy a haladással lépést tudjak tartani. A fogalmak lexikális elrendezési módja minden további nélkül lehetővé teszi olyan új kiadások megjelentetését, amelyek mindig lépést tartanak a fejlődéssel.”

Hans Frey, 1966

Érdekessége ennek az idézetnek, hogy olyan mintha ma írták volna, és ez a hangulat, aktualitás szinte az egész könyvre igaz. Ha van lehetőségetek, próbáljátok beszerezni akár valamilyen antikváriumból, mert érdemes.


Bár én is sok időt töltök el a gépem előtt az interneten barangolva, olvasgatva, keresgélve, de ennek ellenére nagyon szeretem a könyveimet és mindig szánok rájuk elég időt. Túl nagy gyűjteménnyel (még) nem rendelkezem, de a meglévők nagyjából átfogják az akvarisztika múltját és jelenét nyomtatott formában.

Jó Olvasást!

Az akvárium igazi ékszerei

Diszkrét és elegáns

Egy növényes akvárium igazi szépségét értelemszerűen a szépen nevelt növények adják. A változatos színek és a formák harmóniája eredményezi a szép összképet. (Lehet, hogy már régen is a természetesség mellett a szépség fokozásának lehetősége indított el ezen a szép hobbin.)
A növényes vonalat az akvarisztika elitjének nevezem. Míg egy átlagos haltartó akváriumban pusztán a halak szépsége és egészsége számít a legfőként, addig a növényesben ezeken felül szinte minden momentum. És ez oly annyira igaz, hogy még az se mindegy, hogy a technika ami üzemelteti ezt az ökoszisztémát, hogy néz ki.
Ma talán a legdinamikusabban fejlődő aquascaping világában egyre elterjedtebbek az üvegből készült kiegészítő eszközök. Az üveg tartozékok az akvarisztikában nem újkeletűek, már évtizedekkel ezelőtt is használták őket. A mai fiatalok mit sem tudnak erről, pl. a 80-as években az akvarisztikai boltokban szinte csak üvegből készült belső szűrőket használták. Ez egy üvegharang szerű forma volt, mely az aljzatra volt fordítva, benne a felfele áramló levegőbuborékok keltette szívó erő szedte össze a vízben keringő, illetve az aljzatban összegyűlő szennyeződést (mulmot). Megemlíthetném a szintén üvegből készült, a lopótökre emlékeztető iszaplopót, ami az aljzat „porszívózására” szolgált. De a mai napig is az üvegből készült hőmérők a legnépszerűbbek.

Szűrő üvegharang a múltból

Ezek nagy része eltűnt a technikai fejlődés során, de a napjainkban újra élednek az akvakertészek világában. Takashi Amano, a világ leghíresebb japán akvakertészének a neve sokszor felmerül és ez nincs másképp itt az akvaüvegek megemlítésénél se. Neki köszönhetjük, hogy újra a figyelem központjába kerültek. Nem pusztán egy külsőségeken alapuló újítást vitt véghez, hanem a használhatóságot is a tökély szintjére emelte.
Talán a legismertebb terméke a külső szűrő csöveihez csatlakoztatható ki és beömlői. A Lily pipe diszkrét, elegáns megjelenése mellett, hidrodinamikai szempontokból is kiemelkedő. Biztosítja az megfelelő áramlást az akvárium minden részébe, mely a szűrés hatékonyságában, illetve a co2 egyenletes eloszlásában játszik nagy szerepet. Mivel ezek tényleg szép részei az akváriumnak és szinte minden látszik belőlük, már meg se akarom említeni, hogy ezekhez szép, átlátszó csövek dukálnak, de maradjunk az üvegnél egyenlőre.

Lily pipe munkában

A megfelelő flow és a co2 útja

Ha már megemlítettem a széndioxidot, mely nélkül alig ha léteznének gyönyörű növényes akváriumok, akkor beszéljünk az ezzel a területtel foglalkozó szépségekről.
A gáz vízbe juttatásához rengeteg lehetőség áll rendelkezésre, de erre a legszebb megoldás mi is lehetne más, ha nem az üveg+kerámia porlasztó. Sok változatát ismerjük. Kicsi, nagy, széles, hosszúkás, stb., de mind arra hivatott, hogy apró co2 bubikat juttasson a vízbe, melyek egy megfelelő flow hatására beoldódódnak.

Az üveg diffúzór apró buborékokat porlaszt

A cal aqua igazán impozáns külső diffúzorja

A beoldandó gáz mennyiségét valamivel mérni is kell. Ezen a területen a buborék száma a mértékegység. Buborék per másodperc, vagy perc, kinek mi tetszik. Ez a legtöbbször az akvárium külső oldalán helyezkedik el, de még itt is nagyon számít a megjelenés, mint akár a beömlők a szép csöveikkel.

Az akvárium külső oldalán elhelyezett buborék számláló

A víz co2 telítettségét egy újabb kis szépséggel tudjuk monitorozni, ez pedig az üveg dropchecker. Ez a benne lévő folyadék segítségével, lehet kék, sárga, zöld, de valamiért az akvakertészek ízlése ezen a területen szinte teljesen megegyező, így a legtetszetősebb, ha lime green, azaz a 6.8 körüli kh, megközelítőleg 30 ppm co2 szint. Micsoda ízlés! :o)

Egy dubble dropchecker

Még sorolhatnám hosszasan, hogy miket készítenek üvegből az akváriumhoz, de befejezésképp inkább beszéljünk ezeknek a termékeknek egyéb körülményeiről.

Miután leírtam a nagy-nagy előnyeit, egy-két szösszenet a hátrányairól.A legszembetűnőbb hátrányuk, az igen magas áruk. Ha Amano mester műhelyéből (ADA) kikerült termékeket nézzük, akkor nem szállunk el nagyon azzal a kijelentéssel, hogy az aquascaping Lamborginiéről beszélünk. Az eredeti ötletet, a minőséget, a nagymester kezenyomát sajnos meg kell fizetni. Itt jönnek a pro és kontra megközelítések melyek globális vitákat indítanak el, hogy a természet szeretete, vagy a pénz szaga lehet vonzóbb, de ebbe most ne menjünk bele. Minőségről, márkáról beszélünk, meg kell fizetni!
A magas árak hallatán nagyon jó hírnek számít, hogy az eredeti gyártmányokat meg lehet venni jóval olcsóbban utángyártott, leutánzott formában, melyek kinézete nem sokban térnek el az eredeti testvéreiktől. Így barátságosabb, a pénztárcára nem akkora csapással is meg lehet teremteni az impozáns külsőt.
Bár nem súlyos probléma, de még is megemlítendő, a látványos elkoszolódás. Amíg a gyönyörűnek korán sem mondható műanyag, gyári alkatrészek sokáig rejtve tartják az amúgy nem túl dekoratív szennyeződéseket, itt szinte napokban lehet mérni az optikai hatások romlását. A porlasztók lealgásodása, a csövekben felgyülemlő lerakódások. Bár ezeknek a tisztítására is vannak tökéletes szerek, megoldások, de el kell mondani, hogy megnövelik a feladatok listáját. Ez mondjuk nem lehet akkora gond, egy amúgy is sokat pepecselő növényes versenyzőnek. Yeah! :o)
Ha már takarítunk, az se mindegy, hogyan nyúlunk ezekhez az igen kényes eszközökhöz. Igen, üvegről beszélünk, igen, ezek is nagyon könnyen tőrnek. Fokozott odafigyelést igényelnek, mely igen csak meghálálja önmagát, ha csak az árakra gondolunk és akkor a baleset esélyét nem is említettem.
Azt kell mondanom, hogy nem tartom ezeket az eszközöket elengedhetetlennek, de ha valaki a maximum felé tőr, akkor elhagyhatatlanok. Én is azt vallom, ha valamiből meg kell venni az eredetit, akkor nincs mese, mélyebbre nyúlok a zsebembe, de ha helyettesíteni lehet olcsóbb megoldással, akkor ne legyünk saját magunk ellenségei.
Összességében nekem nagyon bejönnek és tényleg csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti a szépet!

Köszönöm Aquadnak a fotót a régi üvegharang szűrőről. És itt ragadnám meg az alkalmat, ha már ennyire nosztalgikus hangulatban is vagyok, hogy beharangozzam a legközelebbi (2009. szeptember 5-6.) AME Országos Akvarista Napok keretében, első ízben bemutatásra kerülő Akvárium múzeumot. Ezzel kapcsolatban több infót megtudhattok Aquad akvarisztikai oldalán: Itt

És egy levezető videó, hogy is működnek ezek a dolgok együtt